Akarom! – mondja kisgyerek a szüleinek!
Akarni a vécén kell! Legfeljebb szeretnéd. – hangzik a viszontválasz a leggyakrabban.
Hányszor, de hányszor halljuk ezt a mondást gyerekkorunkban, pedig mennyire el akarunk akkor érni valamit!
Mindent lehet, csak akarni kell!
Halljuk ezt a mondást szinte minden alkalommal felnőtt korunkban, amikor valamit igazán nagy teljesítményt tervezünk véghezvinni. Már aki egyáltalán eljut odáig, hogy valamilyen cél érdekében tesz valamit.
Nem ellentmondás ez?
Olyan érzésem van, mintha gyerekeinket tudatosan, talán valamilyen társadalmi beidegződéstől hajtva korlátoznánk a nagyobb teljesítmények elérésében, mert azt mondjuk neki, hogy: NE AKARJ!
Miért korlátozzuk le gyerekeink akaratát? Azt AKARJUK hogy a társadalom bábjai, gyenge akaratú bólogatójánosok legyenek, akik főnökük megkérdőjelezhetetlen utasításait követve napi 12-14 órát robotoljanak egy olyan munkahelyen, amit utálnak?
Az, hogy valamit szeretnék elérni, véleményem szerint messze nem olyan erejű elhatározást jelent, mint valamit akarni. Már ha komolyan gondolja az ember.
AKAROM!
Amikor ezt mondom, testem és lelkem teljes ereje azon van, hogy azt a valamit, amit elhatároztam, végigviszem. Tűzön, vízen át. Lesz, ami lesz, nem érdekel semmilyen hátráltató tényező.
Ha megfigyelünk ilyenkor embereket, amikor arról beszélnek, amit akarnak, izgatott tekinteteket, lelkesedést és nagyon gyakran „menjünk és csináljuk” hozzáállást látunk.
Ha kiirtjuk a gyerekeinkből az akarást, akkor hogyan várhatnánk el tőlük, hogy nagyobb korukban bármiért is lelkesedjenek? Hogyan várhatnánk el azt, hogy egy cél érdekében minden erejüket bevessék, mindent megtegyenek, hogy valamit elérjenek. Hiszen beléjük kondicionáltuk, hogy NE AKARJ!
Mire eléri a felnőttkort, több ezerszer hallotta már ezt a korlátozó megjegyzést.
De… Jól van ez így?
Engedd AKARNI a gyerekedet!
Én azt tanítom a gyerekeimnek, hogy akarjanak bátran. Ha valami terv, cél tényleg megmozgatja őket, akkor AKARJÁK elérni. Nem tinglitanglizunk, hanem akarunk. Akarunk és cselekszünk, minden követ megmozgatunk.
Az akarat az, ami hegyeket képes megmozgatni. Az akarat az, amivel egy célt el lehet érni. Az akarat az, ami egy teljesítmény elérése érdekében hihetetlen energiákat képes mozgósítani.
Mivel üzleti szemmel is nézem a dolgokat, rájöttem még valamire is.
Az AKARAT az, amivel bármilyen marketing dolgozik.
Gondoljunk csak bele egy pillanatra:
Miért veszik meg a mai fiatalok az egyik legnagyobb üdítőital gyártó vagy éppen energiaital gyártó termékeit?
Azért, mert szükségük van rá?
Azért, mert megértették, hogy az egészséges és nagyon jó nekik?
Egészen biztosan NEM.
Azért, mert AKARJÁK!
Az emberek mikor tesznek meg valamit vagy mikor vásárolnak meg valamilyen terméket vagy szolgáltatást?
Akkor, ha akarják.
És bármilyen furcsa, az az érzésem, hogy ebben az esetben legfeljebb csak hivatkozási alapnak használják a klasszikus „nincs rá pénzem” formulát.
Mire van pénze az embernek?
Arra, amire AKARJA! Ez a tény!
Rávenni valakit valamire? Lehetetlen küldetés. Mármint ha nem akarsz összeveszni vele vagy nem alkalmazol valamilyen kényszerítő technikákat.
Megakadályozni valakit valamiben, amit igazán akar? Lehetetlen küldetés. Ha tényleg nagyon akarja, el is fogja érni.
A legfontosabb kérdés:
Az emberek többsége miért AKAR szegénységben élni és miért tekeri változatlan lelkesedéssel a mókuskerekét?
Vagy megfordítva a kérdést:
A legtöbb ember miért nem AKAR változtatni az életén? Miért nem AKAR elérni egy jobb életstílust, egy jobb életminőséget, egy jobb életszínvonalat?
Kérdezem én:
Mit AKARNAK az emberek?
- szegénységben élni?
- naponta 10-12 órát dolgozni nem biztos, hogy szeretett munkahelyükön?
- a testükkel és az egészségükkel csak akkor törődni, amikor baj van?
- a gyereküket, gyerekeiket szinte csak fényképről látni?
Tényleg ezt akarják?
Én ismerek néhány embert, akik mást akarnak. Én is egy vagyok közülük.
Ők azok, akik meg akarják változtatni az életüket, jobbá akarják tenni saját életüket és segítenek másoknak is ebben.
Én ismerek egy lehetőséget, egy módszert, egy rendszert, ami segíthet megváltoztatni az életedet.
6 hozzászólás “Engedd AKARNI Önmagad! Engedd AKARNI a gyerekedet!”
Kedves István!
Ön egy ambiciózus ember! Gratulálok! Ezért fogja sokra vinni (vagy máris sokra vitte – de ezt mindig lehet fokozni…).
Én kíváncsi vagyok erre a módszerre, de szkeptikus. Nem hiszek, amíg nem látom vagy tapasztalom.
A férjem egy vállalkozó, őt sem kell félteni. Online marketinggel foglalkozik.
Kíváncsi vagyok a folytatásra!
R.Zsófia
Kedves Zsófia,
Köszönöm a kedves szavakat.
Örömmel állok az Ön rendelkezésére, hogy egy kicsit elmélyedjünk a részletekben.
Kedves István! Érdekes dolgokat „feszeget”, és bizony igaz a mondás, nem elég a jóra vágyni, a jót AKARNI kell!
Kívánok munkájához sok szerencsét, és remélem az Ön példájából mások is tudnak tanulni….Remélem hallok még Önről…
Üdvözlöm: Csiszárné
Kedves Csiszár Antalné,
Az Örülök, hogy egyetértünk ebben a dologban…
Köszönöm a jókívánságait, igyekszem, hogy jó példát mutassak.
KEDVES ISTVÁN!
Az a véleményem, hogy eddig még csak két ilyen megszállott emberrel találkozam. Az egyik Nógrádi Ben, a másik Márkus István.
Nagyon jó lenne, ha a SORS kiszámíthatatlan útjain valahol létrejönne egy személyes találkozás e két fanatikus személyiség között!
Engedd akarni a gyerekedet! – Az akarat kell, de gyermekkorban kellenek a szabályok is! A szabályok egy „akarom”-mal nem negligálhatók!
Ezért kell a gyermekek elé elérhető célokat kitűzni, biztosítani a lehetőséget a célok eléréséhez, melyek sikerélményt nyújtanak nekik, és újabb cél elérésére sarkallják őket. Szerintem veszélyes, ha az akaratot ennyire előtérbe állítjuk!
További sok sikert: T. M-né
Kedves Luci,
Hogy megszállott lennék és fanatikus?
Tudod mit? Vállalom! Megszállottság és HIT nélkül nem érhető el az a siker, amit célul tűztem ki.
Azt természetesen tudod, hogy nálunk van szabály, nem is kevés. De ezek a nevelés-re vonatkoznak. És a nevelés-ben nem is engedünk.
Utána jön a TANÍTÁS (az a fajta, amit az iskolában nem kapnak meg) és utána jönnek, ahogy Te is írod, a CÉLOK!
A célok eléréséhez pedig kell az AKARAT!
Köszönöm a véleményed!